 Újra
és újra fellángolnak a viták, hogy milyen irányban és milyen formában
fejlődjön Rétság városa. Abban mindenki egyetért, hogy szükség van új területekre
ahol építeni lehet, ahol telkeket lehet kialakítani, és olyan helyekre,
ahol - ha már a város belsejében minden hely betelt - új lakóterületeket
lehet létesíteni. Februárban a képviselő-testület ülésén újultak ki a régi
ellenvélemények. Vitaindítónkban ezt a témát szeretnénk körbejárni. Számítunk
véleményükre is, amit a cikkhez megnyitott hozzászólásoldalon is megtehetnek,
illetve szavazással is kifejezhetik álláspontukat. Itt
szólhat hozzá >>>
A fejlődés igenlésén, a fejlesztési szükségszerűségének megállapításán túl igen alapos mérlegeléssel lehet sokaknak - és nem mindenkinek! - legjobb megoldást megtalálni. Kérdések vetődnek fel, amelyekre választ kell adni. Nézzük hát a tényeket a kérdések mentén. A válaszokat ki-ki magának fogalmazhatja meg. Szórványban, vagy lakótelepszerűen? A már igen kisszámban létező beépíthető telkek miatt mindenki abban gondolkodik, hogy új helyeket kell keresni, amelyek alkalmasak építkezésre. (Ez a dolga a rendezési tervnek is, hogy olyan területeket jelöljön meg, ahol új házak épülhetnek, új utcák alakulhatnak ki.) Természetesen, akinek van a városban hasznosítható, vagy szabályos megosztással telekké alakítható ingatlana megteheti, hogy azt építési telekként eladja, mások rendelkezésére bocsátja. (Azt azért pontosan tudni kell, hogy az ingatlanok megosztásának, és építési telkek kialakításának szigorú szabályai vannak. A legfontosabbak: A város rendezési tervében lakóterületként legyen megjelölve. Meghatározott a legkisebb teleknagyság, a területnek közterületről, utcáról megközelíthetőnek kell lenni, egy telekre maximum 2 lakóház építhető, de meghatározott az is, hogy hány százalékán állhat a területnek ház. Nemrégen hozott szabály, hogy építési engedély csak olyan telekre adható, ahol az alapközművek rendelkezésre állnak. Ezért hiába van valakinek egy belterületi földterülete, az egyáltalán nem biztos, hogy azon lakóházra építési engedély kiadható.) Természetes, hogy aki megfelel a feltételeknek, építeni szeretne. Ebben semmi kivetnivaló nincs. Ugyanakkor ezek a lehetőségek - az összes szóbajöhető területet is figyelembevéve - nem oldják meg a városfejlesztés, a lakóterület bővítésének, a lakosságszám növekedésének jogos igényét. Ha tehát úgy tesszük fel a kérdést, mi a célszerűbb? A válasz egyértelműnek tűnik! A sok és szétaprózott terület helyett olyan irányokat, területeket célszerű meghatározni, ahol egyszerre sok, megfelelő alapterületű és közművekkel jól ellátott lakás építhető. A városnak van ilyen területe és erre érvényes terve! A Mező, Börzsönyi, Jászteleki utcák folytatásában a városhoz tartozó 34 hektáros rész van kijelölve korszerű lakópark létesítésére. Magánterületen, vagy önkormányzati területen? Nem megkerülhető a kérdés! Teljesen egyértelműnek látszik, hogy az városnak és az önkormányzatnak az az érdeke, hogy saját területét hasznosítva alakítson ki telkeket, azokat megfelelő áron értékesítse, biztosítsa a közműveket és az egyéb életfeltételeket. Mégis az látszik, a jelenlegi városvezetés nem ezt az irányt képviseli. Nem tesz azért, hogy a 34 hektár mielőbb kiosztható, a város részére akár 2-300 millió forint bevételt is jelentő területté váljon. Nem tesz azért, hogy a jogi helyzet tisztázódjon, és a város területéhez tartozó, de jelenleg nem tulajdonát képező földet megszerezze. Ebben jelesül a polgármesternek kellene szinte napi tevékenységet, lobbit folytatni, vagy akár pert indítani a mielőbbi területmegszerzésre. (Azért félreértés nem legyen, a telkek ára nem maradna tiszta haszon, annak egy részét a kialakításra, útépítésre, stb. fel kell használni. De ami marad, az a város haszna.) Ezeken túl is vannnak kialakíott telkek - talán 8-9 - a Radnóti utcában. Olyan területen ahol ugyan bontani kell, de jó feltételekkel, panorámás házakat lehetne építeni. (Ezekből egyetlen egy, ami egy volt gépjárműgarázs, és önmagában alkalmas lenne társasház kialakítására. Ha ezt leszámítjuk is van a város tulajdonában 8-9 családi ház építésére értékesíthető telek. Ezek korábban voltak pályáztatva, az akkori feltételek szerint nem volt rá vevő. Akkor újra lehetne szabni a feltételeket, a városnak bevételt jelentő értékesítést elindítani. Ebből is lehetne reális áron számolva 15-20 millió városi bevétel. Ha nagy a telekínség, még a Radnóti út folytatásában az un. "Teniszpályák" részen is lehetne lakótelkeket osztani, hiszen az a város tulajdona. Igaz ez sportcélú hasznosításra van tervezve, de ha már mindenképpen kompromisszumot kell kötni, ez lenne a kisebb. Úgy látszik a saját területek értékesítése nem áll érdekében a városnak. Ugyanakkor sorra jelennek meg olyan egyedi igények, elképzelések, hogy nem a város tulajdonában lévő, különféle területeket (mezőgazdasági, stb,) a testület vonjon belterületbe és - szórványosan - engedélyezze az építési telkek kialakítását. Itt mindjárt van egy jelenség. Az önkormányzat azért, hogy belterületbe von egy 100 Ft/m2 alatti értékű területet, azt egycsapásra felértékeli 10-20 szoros értékűre, de ebből bevétele nem származik. Most persze nem azt mondom, hogy a telekspekulánsoknak ilyen esetben arany életük van, és érdem nélkül gazdagodnak, mert lehet ténylegesen olyan indok, amikor ez megtehető a település érdekeinek sérelme nélkül. És persze lehet, amikor csak spakulációról van szó, és a település érdekeivel nem egyezik az átminősítés. Nem elsősorban azért, mert valakinek ebből haszna van. Ha törvényesen jut hozzá, legyen! De - és ezt számtalan példa mutatja - igen gyakran alőforduló jelenség, hogy a magántőkéből létesített lakótelkek - miközben pl. fontos funkcióktól von el később hasznosítható tartalék területeket - közműproblémáinak megoldása a városra marad. Bevétel nincs, gond, probléma, költség jelentkezik. Ha tehát az a kérdés, hogy a fejlesztés magánterületen, vagy önkormányzati területen történjen, a cikkíró véleménye egyértelmű. A város érdekét az önkormányzat területén kialakított és értékesített telkek szolgálják legjobban. Ilyen terület tehát van! Megszerezhető, parcellázható, telkek oszthatók! Mégis úgy tűnik, a városvezetés ezt szándékosan hátráltatja, éppen annak a látszatnak a fenntartása érdekében, hogy indoka legyen magántulajdonban lévő területek átminősítését legitimálni, szórványtelkeken fejleszteni, és a szándékosan teremtett konjunktúra által ezeket jelentősen felértékelni. Pusztaszántó, vagy Rétság? A legutóbbi testületi ülés napirendjei között szerepelt egy magánkezdeményezés arra vonatkozóan, hogy Pusztaszántón, magántulajdonban lévő mezőgazdasági területeket a rendezési terv módosítása során belterületté és építési telkekké nyilvánítsa a testület. (Az indítvány alapján csak a terv megrendeléséről döntött a testület, a tényleges átminősétés még nem történt meg!) A fent elmondattokon túl ez az indítvány is komoly aggodalmakra ad okot. No azzal nekem nincs semmi bajom, hogy valaki megvásárolt földeket, és azt szeretné minnél nagyobb haszonnal értékesíteni. Vannak törvényes helyzetek és lehetőségek. A szándékban, az indítvány benyújtásában tehát nincs semmi kifogásolnivaló! Az viszont már a testület felelőssége, hogy a város kárára és egy egyéni befektető hasznára felborítja-e a város korábban átgondolt fejlesztési irányait. Ezzel saját magának is konkurrenciát teremtve, mert ha évek múltán megszerezné a 34 hektáros területet, oda már nem jutna elég igénylő, vevő, hiszen más irányokban a vásárlási igények kielégítődnek. Ez azzal is jár, hogy a lehetséges 100 ingatlan helyett 30-50 elhúzódó értékesítése esetén csak ráfizetéssel lehetne utakat, közműveket létrehozni. A testületi vitában és a közbeszédben is számtalan érv hangzott már el pro és kontra ezzel kapcsolatban. Mindet részletezni itt nincs mód, de az alább látható linkeken elérhetők a jegyzőkönyvek. A fontos kérdések a fentiek tükrében továbbra is azok, hogy a városnak a saját maga által megszerezhető és értékesíthető ingatlanokat kellene-e mielőbb telekké alakítani, avagy egy magánkezdeményezést ehhez segíteni. (Mint korábban írtam, az átminősítésért a város nem kaphat egyetlen fillért sem, a tulajdonosnak viszont tetemes haszna keletkezik. Ilyenek a hatályos törvények.) A fő gond abban jelentkezik, hogy a várostól távoli területrészen kialakítható - kétségtelen szép lakóparki álom - ma még beláthatatlan terheket róna a városra. (Az üzemek közelségébe nem érdemes belemenni, vannak érvényes törvények, hogy milyen távolságokat kell betartani. Ez tehát nem közveszéllyel fenyegetés, hanem jogszabály kérdése. Ha közelebb van ahogy a törvény előírja nem lehet építeni.) Az teljesen jogos igényeként merül fel minden rétsági lakosnak - legyen a háza éppen Pussztaszántón, vagy a Szőlődombon, A Rákóczi úton vagy a Jászteleki végén - hogy számára a mai élet normái szerint közlekedési, közmű és szolgáltatási feltételt a város biztosítani tudja. Ezt a beruházó semiképpen nem tudja létrehozni, és nem is lenne rá pénzze. Mert itt hatalmas összegekről van szó! Ha Pusztaszántón lakóterület alakul ki, végig meg kell szélesíteni az utat normális kétsávosra egészen a terület határáig, járdával kiegészítve. A mostani az építkezés forgalma miatt úgyis tönkremenne. (A 34 hektárnál ma külön költség nélkül éppen ott van 3 széles út is és minden más közmű!) Jogosan várja el egy városi lakó, hogy legyen szennyvízcsatorna, vízelvezető árok, gázbekötési lehetőség, a telefontól a kábeltv-ig több más dologról nem is beszélve. Egészen addig, hogy jogosan várja el, ha Rétság belterületi lakosként bárhol él, hogy ne kelljen 3-4 km-t gyalogolni pl. a kisgyerekkel óvodába, esetleg orvoshoz, gyógyszertárba, hanem teljesen természetes igényként jelenik meg, hogy számára vagy városi közlekedést (busszal buszmegállóval) vagy éppen helyben lévő intézményeket létesítsen a város a többi adófizető pénzéből. (óvoda, orvosi rendelő, hivatali ügyfélszolgálat, stb.) És még a hóeltakarításról a szemétszállításról, a parkosításról, fásításról, meg a mentő, tűzoltó elérhetőségéről, a postai kézbesítés megszervezéséről nem is esett szó. Ezek a fejlesztések pedig miliárdos nagyságrendeket jelentenek. Amit a kezdeményező, vagy az esetleges későbbi beruházó-kivitelező semmiképpen nem tud biztosítani. Ha egyes részeket átvállal, a nagyobb részt akkor sem tudja. Éppen az a csapda ebben a város részére, hogy a rendezési terv átgondolatlan - és naívul feltételezve a tájékozatlanságot a szándékos manipuláció helyett - módosítása mindezt a város kötelezettségévé fogja tenni. Miközben egyetlen fillér bevétele nem keletkezik. Az önkormányzati törvény értelmében az alapszolgálatatásokat mindenképpen biztosítani kell, és bizonyos közművek létesítésére sem lehet szerződést kötni a kivitelezővel. Mert ha azt - akár anyagiak hijján nem tudja teljesíteni - a város csak egyet tehet, maga lesz kénytelen százmilliós nagyságrendeket e problémák megoldására fordítani. Miközben a város jelenlegi lakóinak igénye - a saját adójukból - hátrasorolódik. Mert jelenleg is megoldatlan a Jászteleki út aszfaltozása, az iskola felújítása, és számtalan olyan költséggel megoldandó feladat, amit pl. a városi telekeladásból fedezni lehetne. Összefoglalásul: Nem gondolom, hogy mindenkinek ugyanígy kell vélekedni ezekről a dolgokról! Sőt feltételezem, hogy vannak eltérő érdekek, vélemények. Éppen ezért született a cikk, hogy induljon el egy értelmes és felelős vita, teret adjunk a különféle nézeteknek, véleményeknek. Várjuk hozzászólásaikat! GiK
Kiváncsiak vagyunk véleményére! Itt regisztráció nélkül beírhatja hozzászólását! >>> Szavazzon! Voksait itt teheti meg >>> A képviselő-testület február 15-i ülés jegyzőkönyve e tárgyban >>> Az előterjesztés szövege a fenti tárgyaláshoz innen letölthető >>> Az ülés videója itt megtekinthető, vagy letölthető >>> Egy 2003 szeptemberi ülés jegyzőkönyve ugyanebben a témában folyó vitáról >>> Hirdetmény - a mai is eladatlan - Radnóti utcai önkormányzati telkek értékeítésére >>> Értékesítésre kijelölt volt honvédségi ingatlanok ismételt pályázata - benne az eladó telkek is >>> Volt honvédségi ingatlanok értékbecslése a testület 2005 június 30-i üléseén, benne az új telkek >>> A város - nagyítható - térképe honlapunkon >>> |
