-
Felvettették a fórumon, hogy csináljak
egy szavazást arról, hogy a lakosság akar-e helyi népszavazást a rendezési
tervről. Van szavazás, de a dolog azért nem ilyen egyszerű. Néhány dologra
e bevezetőben rámutatunk.
Demokrácia = mindent a választottak?
Mindjárt
ott kell kezdeni, hogy Magyrországon demokrácia van. A hatalmat, és a helyi
hatalmat a lakosság többsége által választott személyek gyakorolják a törvények
és saját szabályaik szerint. (Bár úgy gyakorolnák, nem lenni semmi gond.)
A választással felhatalmazást kaptak arra, hogy a település működése, fejlődése
érdekében többségi szavazással döntéseket hozzanak. (Ez sajnos azt is jelenti,
hogy olykor nem csak a település, hanem egyéni érdekek is bekeverednek
a fő szempontok közé, és már nem is olyan nagyon fontos a település összességének
érdeke.)
Mindent eldönthetnek így?
Nem! Sokmindent igen, de mindent nem!
Törvény bizonyos ügyek eldöntésében
nem elégszik meg a választott képviselők szavazatával. Például nem választhatnak
új polgármestert, és így tovább. De vannak olyan dolgok, ahol a törvény
másként nem engedi meg a szűkebb érdekkörök saját felfogása szerinti szavazást.
Kifejezetten
ilyen a rendezési terv ügye!
Tekintve,
hogy az abban foglaltak a teljes lakosság jövőjét határozzák meg, például
a „1997.
évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről”
szigorú feltételeket szab egy rendezési terv előkészítésében és a módosításban.
Ily módon előírja, hogy előre kötelező megjelölni a tervmódosítás célját
és azt minden érintettel előzetesen egyeztetni kell. Ebben a sportegyesülettől
az intézményekig, a polgárőrségtől a Rétságért egyesületig, sok szerv és
szervezet belatartozik. Tessék csak elolvasni a törvényt. (9. §.)
Majd
az így kialakított koncepciót kell hozzáférhetővé tenni és mindenkinek
akinek véleménye van azt mérlegelni és beépíteni. A testület csak ezek
alapján szavazhat(na) a bármilyen módosításról. Tehát a képviseleti demokrácia
9 képviselője és 1 polgármestere a „nép” nélkül nem dönthet az egész település
jövőjét ilyen mértékben meghatározó kérdésben a megkérdezésük nélkül.
Sajnos
itt Rétságon ez nem működik, és úgy látszik a törvények betartása ezügyben
sem elsődleges szempont. Látszatintézkedések vannak, de az nem felel meg
a törvényi előírásoknak! Ezekről már több cikkben írtunk, alább is belinkeljük
a korábbiakat.
Mit lehet tenni?
Hát
elsősorban azt lehetett volna, hogy a – törvényességet eléggé figyelmen
kívül hagyó – kifüggesztésre minél többen észrevételt írnak, és kifejezik
abbéli véleményüket, hogy ez ífgy nincs jól. Nem tudom hányan tették meg,
de szerintem igen-igen kevesen. Azt pedig nemigen lehet váérni, ha a nép
maga nem akar élni jogaival, és hagyja magaát „megvezetni” akkor valahogyan
mégis normális mederben menjenek a dolgok. E közös cselekvés helyett sem
egy népszavazási kezdeményezés, sem más nem oldhatja meg a városlakók óhaját,
ha azt el sem mondják, le sem írják, és nem érvényesítheti ellenvéleményüket,
ha azt nem fejtik ki.
Lehet-e helyi népszavazást tartani
a tervről.
Lehet!
Sokmindenről lehet! Szabályos formában be kell nyújtani a kérdést a Választási
Bizottságnak, és ha az világos kérdést tesz fel, akkor hitelesítik. El
lehet kezdeni az aláírásgyűjtést. Ha elegendő összegyűlik, (kb 500 – a
bejegyzett választópolgárok 25%-a) akkor ki kell írni a szavazást, és az
ügydöntő lesz. Kevesebb aláírással lehet kezdeményezni véleményezőt, annak
jelen esetben nem sok értelme lenne. Ha tehát összegyűlik elegendő aláírás,
ki kell írni a helyi népszavazást. Ha azon elegendő ember részt vesz, és
több mint 50 % igennel válaszol a feltett kérdésre, akkor az ügy eldőlt.
Ez esetben a testület nem tehet mást, és két évig újabb döntést, vagy népszavazást
sem kezdeményezhet! Ez esetben! Fontos, hogy nem az álmokban, hanem
elegendő aláírással, és elegendő részvétellel, és elegendő szavazattal!
Ki merne erre ma fogadni?
Aláírás
nélkül is lehet persze népszavazás. Hogyan? Hát úgy, hogy maga a képviselő-testület
ítéli úgy, hogy a tiszta közélet érdekében a „mutyizás” gyanújának elkerülése
érdekében, és ténylegesen a helyben lakók többségének ügyét szolgálva a
testület megszavazza a népszavazást, akkor ugyanúgy megtartandó, és ugyanolyan
jogi következménye van minden oldal és érdekelt részére.
Sok feladattal
jár, és sok pénzbe kerül, mondanák ellenérvként az önkormányzat tagjai
és a hivatali dolgozók. Becslések szerint olyan félmillió. Ha a település
jövőjéről van szó – s különösen egyéb költekezésekhez viszonyítva – ez
nem megfizethetetlenül óriási összeg.
Mi lehet a kérdés?
Na ez nagy kérdés!
Ugyanis a népszavazási indítványnál egész pontosan meg kell fogalmazni,
hogy mire szavazzanak az emberek Igen vagy nem. E tekintetben azt meg lehet
kérdezni az ittlakó választópolgároktól, hogy akarje-e, hogy Pusztaszántón
a mezőgazdasági művelésű területet a rendezési terv lakóterületté nyilvánítsa?
Igen vagy nem?
Azt is meg lehet
kérdezni, hogy akarja-e, hogy a sportpálya melletti tartalék sporterületet
a rendezési terv lakóterületté nyilvánítsa Igen vagy nem?
Hogy a laktanyával
kapcsolatban mit és hogyan lehetne kérdezni nem tudom. Ha semmiféle elképzelés
nem fogalmazódott meg, akkor sem arra sem ellene nem lehet mit kérdésként
feltenni. Legfeljebb azt, hogy: akarje-e, hogy a laktanya területét a város
hasznosítsa, és ne kerüljön értékesítésre. Igen vagy nem. Akarja-e, hogy
a telephely és a sportkombinát a város tulajdonában maradjon? Igen, vagy
nem? De azt a fajta koncepciótlanságot, ami a honvédségi terület kürül
leng, nem lehet értelmes kérdésssé fogalmazva szavaztatni. (Ha valaki tudná
hogyan, írja be a hozzászólásba.) Azt lehetne, hogy: Akarja-e hogy a képviselő-testület
dolgozzon ki programot a hasznosításra: Igen vagy nem? Csakhogy hiába szavazna
a többség igennel, akkor sem hajtanák végre, mint ahogyan eddig is meg
kellett volna alkotni ezt a konepciót. Nem hajtanák végre. Nem egyszerű
lustaságból, hanem mert fogalmuk sincs, mit is akarnak.
Mit lehet még tenni?
Vannak
a népszavazásnál gyorsabb, egyszerűbb utak, ha a lakosság véleményére adni
szeretne az önkormányzat, és be is tartaná a véleményezők javaslatából
a többségi érdeket képviselőket – ahogyan azt a törvény egyeztetni rendeli
– akkor van más út is.
Közmeghallgatás
A közmeghallgatás
egy fontos jogintézmény, amit itt rendeltetésének megfelelően soha nem
tartottak meg. (Legutóbb novemberben a polgármester egyszerően elfelejtette
megkérdezni a közt, hogy akarja-e elmondani mondandóját.) A közmeghallgatás
nem falugyűlés, hanem rendes testületi ülés, azzal a különbséggel, hogy
annak napirendjéhez – és konkrétan meg kell nevezni, hogy mely témában
van a közmeghallgatás – nem csak a testület tagjai, hanem a résztvevő lakosság,
az érdekképiseleti szervek, a civil szervezetek képviselői is szót kell
hogy kapjanak, és felvetéseiket egyrészt jegyzőkönyvben kell rögzíteni,
másrészt érdemi választ kell rá adni. Ha a testület kíváncsi a helybeliek
véleményére, a rendezési terv ügyében, - a bemutatás után, de a jóváhagyás
előtt – tarthatna ilyen közmeghallgatást. Évente egyet úgyis kötelező,
akkor ezt erre a témára kellene felhasználni.
Valódi nyilvánosság a tervnek
Ez lenne
az alap, amit külön kérés nélkül is meg kellene tenni. Például úgy, hogy
a tervek ismertetése kerüljenek szakértők által a legnagyobb nyilvánosság
előtt. (Ehhez persze legalább két dolog kell. Tervek és szakértők.) És
fórumot teremteni arra, hogy mindenki kibeszélje az ezzel kapcsolatos észrevételét,
véleményét, javaslatát. Ennek akkor van értelme, ha a testület komolyan
veszi, hogy közérdekből kell cselekedniük, és a város jövöjét hosszútávon
meghatározó ügyekben nem dönthetnek az ittlakók véleményének figyelmen
kívül hagyásával. Mert ha csak operett az egész, akkor ugyancsak semmi
értelme. Ha a testület amúgy sem kiváncsi semmire, akkor bármit tesznek
a helybenlakók, annak sem lesz hatása az eltökélt városelleneségnek. Négy
(3) év múlva – ha mondjuk választáskor nyilvánítja ki, hogy a jelenlegi
várospolitikából nem kér, már késő lesz. Van amit nem lehet már visszaváltoztatni
a tervben.
Lényeges változások-e a jelenleg
folymatban lévők?
Hát igen.
Van itt egy fontos érv a nyilvánosság ellenzőivel szemben, bár a törvény
sehol nem ír olyat, hogy csak kis mértékben, vagy csak részeket, stb. Hát
éppen ez az! Ha a testület úgy gondolja, hogy nem az egész tervet dolgoztatja
át, hanem csak egy részét, amellyel nem kell ilyen nagy körben foglalkozni,
téved! Téved, mert a jogszabály
nem ad lehetőséget erre! A terv módosítása minden esetben megköveteli a
törvényes eljárás lefolytatását abban a körben, akik érdekeltek bármilyen
rész módosításában.
És azért
is mert a mostani módosítási elképzelések - noha 3-4 részben lett felvezetve
- a település jövőjét alapjában meghatározó lényegi elemeket tartalmaz.
Sőt azt lehet mondani, hogy nem volt az utóbbi negyedszázadban olyan horderejű
városrendezési tervmódosítás mint a jelenlegi. Lényegében írja át a város
eddigi lakóterületfejlesztési elképzeléseit, és a laktanya bármilyen kapcsolódása
a városhoz nem bagatell dolog, hanem funkcionális városfejlesztést lényegében
meghatározó elem, az oktatástól az egészségügyig mindenre kihatóan. Ezek
lényegi kérdések, ugyanúgy, mint a sportterület fejlesztés ügye is. Mert
nem lehet azt mondani, hogy megszüntetjük a tartalék területet, de semmi
mást nem jelölünk ki e célokra a jövő sportjának. Ha pedig tényleg komplex
módon gondolkodnának minderről, akkor bizony a megszüntetett tartalékterület
helyett másutt, a célnak jobban megfelelőt kellene ütemezni, és hozzáilleszteni
az egyéb funkciókhoz.
Mire szavazzunk?
A kérésnek
megfelelően tehát nyitunk szavazást erről a témáról, és ezen bevezetőben
írt alternatívák közül választhatja ki az olvasó, melyiket tartja reálisnak.
Tessék hát szavazni! Hátha az illetékesek is komolyan veszik feladatukat,
és az itt is véleményt nyilvánító emberek igényét. Tessék szavazni, hogy
kiderüljön, hogyan látják a rétságiak!