Rendezési terv - Szavazzunk! Milyen nyilvánosság?
-
Felvettették a fórumon, hogy csináljak egy szavazást arról, hogy a lakosság akar-e helyi népszavazást a rendezési tervről. Van szavazás, de a dolog azért nem ilyen egyszerű. Néhány dologra e bevezetőben rámutatunk.

Demokrácia = mindent a választottak?
     Mindjárt ott kell kezdeni, hogy Magyrországon demokrácia van. A hatalmat, és a helyi hatalmat a lakosság többsége által választott személyek gyakorolják a törvények és saját szabályaik szerint. (Bár úgy gyakorolnák, nem lenni semmi gond.) A választással felhatalmazást kaptak arra, hogy a település működése, fejlődése érdekében többségi szavazással döntéseket hozzanak. (Ez sajnos azt is jelenti, hogy olykor nem csak a település, hanem egyéni érdekek is bekeverednek a fő szempontok közé, és már nem is olyan nagyon fontos a település összességének érdeke.)
Mindent eldönthetnek így?
      Nem! Sokmindent igen, de mindent nem!
Törvény bizonyos ügyek eldöntésében nem elégszik meg a választott képviselők szavazatával. Például nem választhatnak új polgármestert, és így tovább. De vannak olyan dolgok, ahol a törvény másként nem engedi meg a szűkebb érdekkörök saját felfogása szerinti szavazást.
     Kifejezetten ilyen a rendezési terv ügye!
     Tekintve, hogy az abban foglaltak a teljes lakosság jövőjét határozzák meg, például a „1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről” szigorú feltételeket szab egy rendezési terv előkészítésében és a módosításban. Ily módon előírja, hogy előre kötelező megjelölni a tervmódosítás célját és azt minden érintettel előzetesen egyeztetni kell. Ebben a sportegyesülettől az intézményekig, a polgárőrségtől a Rétságért egyesületig, sok szerv és szervezet belatartozik. Tessék csak elolvasni a törvényt. (9. §.)
      Majd az így kialakított koncepciót kell hozzáférhetővé tenni és mindenkinek akinek véleménye van azt mérlegelni és beépíteni. A testület csak ezek alapján szavazhat(na) a bármilyen módosításról. Tehát a képviseleti demokrácia 9 képviselője és 1 polgármestere a „nép” nélkül nem dönthet az egész település jövőjét ilyen mértékben meghatározó kérdésben a megkérdezésük nélkül.
     Sajnos itt Rétságon ez nem működik, és úgy látszik a törvények betartása ezügyben sem elsődleges szempont. Látszatintézkedések vannak, de az nem felel meg a törvényi előírásoknak! Ezekről már több cikkben írtunk, alább is belinkeljük a korábbiakat.

Mit lehet tenni?
     Hát elsősorban azt lehetett volna, hogy a – törvényességet eléggé figyelmen kívül hagyó – kifüggesztésre minél többen észrevételt írnak, és kifejezik abbéli véleményüket, hogy ez ífgy nincs jól. Nem tudom hányan tették meg, de szerintem igen-igen kevesen. Azt pedig nemigen lehet váérni, ha a nép maga nem akar élni jogaival, és hagyja magaát „megvezetni” akkor valahogyan mégis normális mederben menjenek a dolgok. E közös cselekvés helyett sem egy népszavazási kezdeményezés, sem más nem oldhatja meg a városlakók óhaját, ha azt el sem mondják, le sem írják, és nem érvényesítheti ellenvéleményüket, ha azt nem fejtik ki.

Lehet-e helyi népszavazást tartani a tervről.
     Lehet! Sokmindenről lehet! Szabályos formában be kell nyújtani a kérdést a Választási Bizottságnak, és ha az világos kérdést tesz fel, akkor hitelesítik. El lehet kezdeni az aláírásgyűjtést. Ha elegendő összegyűlik, (kb 500 – a bejegyzett választópolgárok 25%-a) akkor ki kell írni a szavazást, és az ügydöntő lesz. Kevesebb aláírással lehet kezdeményezni véleményezőt, annak jelen esetben nem sok értelme lenne. Ha tehát összegyűlik elegendő aláírás, ki kell írni a helyi népszavazást. Ha azon elegendő ember részt vesz, és több mint 50 % igennel válaszol a feltett kérdésre, akkor az ügy eldőlt.  Ez esetben a testület nem tehet mást, és két évig újabb döntést, vagy népszavazást sem kezdeményezhet! Ez esetben! Fontos, hogy nem az álmokban, hanem elegendő aláírással, és elegendő részvétellel, és elegendő szavazattal! Ki merne erre ma fogadni?
     Aláírás nélkül is lehet persze népszavazás. Hogyan? Hát úgy, hogy maga a képviselő-testület ítéli úgy, hogy a tiszta közélet érdekében a „mutyizás” gyanújának elkerülése érdekében, és ténylegesen a helyben lakók többségének ügyét szolgálva a testület megszavazza a népszavazást, akkor ugyanúgy megtartandó, és ugyanolyan jogi következménye van minden oldal és érdekelt részére.
     Sok feladattal jár, és sok pénzbe kerül, mondanák ellenérvként az önkormányzat tagjai és a hivatali dolgozók. Becslések szerint olyan félmillió. Ha a település jövőjéről van szó – s különösen egyéb költekezésekhez viszonyítva – ez nem megfizethetetlenül óriási összeg.

Mi lehet a kérdés?
    Na ez nagy kérdés! Ugyanis a népszavazási indítványnál egész pontosan meg kell fogalmazni, hogy mire szavazzanak az emberek Igen vagy nem. E tekintetben azt meg lehet kérdezni az ittlakó választópolgároktól, hogy akarje-e, hogy Pusztaszántón a mezőgazdasági művelésű területet a rendezési terv lakóterületté nyilvánítsa? Igen vagy nem?
    Azt is meg lehet kérdezni, hogy akarja-e, hogy a sportpálya melletti tartalék sporterületet a rendezési terv lakóterületté nyilvánítsa Igen vagy nem?
     Hogy a laktanyával kapcsolatban mit és hogyan lehetne kérdezni nem tudom. Ha semmiféle elképzelés nem fogalmazódott meg, akkor sem arra sem ellene nem lehet mit kérdésként feltenni. Legfeljebb azt, hogy: akarje-e, hogy a laktanya területét a város hasznosítsa, és ne kerüljön értékesítésre. Igen vagy nem. Akarja-e, hogy a telephely és a sportkombinát a város tulajdonában maradjon? Igen, vagy nem? De azt a fajta koncepciótlanságot, ami a honvédségi terület kürül leng, nem lehet értelmes kérdésssé fogalmazva szavaztatni. (Ha valaki tudná hogyan, írja be a hozzászólásba.) Azt lehetne, hogy: Akarja-e hogy a képviselő-testület dolgozzon ki programot a hasznosításra: Igen vagy nem? Csakhogy hiába szavazna a többség igennel, akkor sem hajtanák végre, mint ahogyan eddig is meg kellett volna alkotni ezt a konepciót. Nem hajtanák végre. Nem egyszerű lustaságból, hanem mert fogalmuk sincs, mit is akarnak.

Mit lehet még tenni?
     Vannak a népszavazásnál gyorsabb, egyszerűbb utak, ha a lakosság véleményére adni szeretne az önkormányzat, és be is tartaná a véleményezők javaslatából a többségi érdeket képviselőket – ahogyan azt a törvény egyeztetni rendeli – akkor van más út is.

Közmeghallgatás
     A közmeghallgatás egy fontos jogintézmény, amit itt rendeltetésének megfelelően soha nem tartottak meg. (Legutóbb novemberben a polgármester egyszerően elfelejtette megkérdezni a közt, hogy akarja-e elmondani mondandóját.) A közmeghallgatás nem falugyűlés, hanem rendes testületi ülés, azzal a különbséggel, hogy annak napirendjéhez – és konkrétan meg kell nevezni, hogy mely témában van a közmeghallgatás – nem csak a testület tagjai, hanem a résztvevő lakosság, az érdekképiseleti szervek, a civil szervezetek képviselői is szót kell hogy kapjanak, és felvetéseiket egyrészt jegyzőkönyvben kell rögzíteni, másrészt érdemi választ kell rá adni. Ha a testület kíváncsi a helybeliek véleményére, a rendezési terv ügyében, - a bemutatás után, de a jóváhagyás előtt – tarthatna ilyen közmeghallgatást. Évente egyet úgyis kötelező, akkor ezt erre a témára kellene felhasználni.

Valódi nyilvánosság a tervnek
     Ez lenne az alap, amit külön kérés nélkül is meg kellene tenni. Például úgy, hogy a tervek ismertetése kerüljenek szakértők által a legnagyobb nyilvánosság előtt. (Ehhez persze legalább két dolog kell. Tervek és szakértők.) És fórumot teremteni arra, hogy mindenki kibeszélje az ezzel kapcsolatos észrevételét, véleményét, javaslatát. Ennek akkor van értelme, ha a testület komolyan veszi, hogy közérdekből kell cselekedniük, és a város jövöjét hosszútávon meghatározó ügyekben nem dönthetnek az ittlakók véleményének figyelmen kívül hagyásával. Mert ha csak operett az egész, akkor ugyancsak semmi értelme. Ha a testület amúgy sem kiváncsi semmire, akkor bármit tesznek a helybenlakók, annak sem lesz hatása az eltökélt városelleneségnek. Négy (3) év múlva – ha mondjuk választáskor nyilvánítja ki, hogy a jelenlegi várospolitikából nem kér, már késő lesz. Van amit nem lehet már visszaváltoztatni a tervben.

Lényeges változások-e a jelenleg folymatban lévők?
     Hát igen. Van itt egy fontos érv a nyilvánosság ellenzőivel szemben, bár a törvény sehol nem ír olyat, hogy csak kis mértékben, vagy csak részeket, stb. Hát éppen ez az! Ha a testület úgy gondolja, hogy nem az egész tervet dolgoztatja át, hanem csak egy részét, amellyel nem kell ilyen nagy körben foglalkozni, téved! Téved, mert a jogszabály nem ad lehetőséget erre! A terv módosítása minden esetben megköveteli a törvényes eljárás lefolytatását abban a körben, akik érdekeltek bármilyen rész módosításában.
     És azért is mert a mostani módosítási elképzelések - noha 3-4 részben lett felvezetve - a település jövőjét alapjában meghatározó lényegi elemeket tartalmaz. Sőt azt lehet mondani, hogy nem volt az utóbbi negyedszázadban olyan horderejű városrendezési tervmódosítás mint a jelenlegi. Lényegében írja át a város eddigi lakóterületfejlesztési elképzeléseit, és a laktanya bármilyen kapcsolódása a városhoz nem bagatell dolog, hanem funkcionális városfejlesztést lényegében meghatározó elem, az oktatástól az egészségügyig mindenre kihatóan. Ezek lényegi kérdések, ugyanúgy, mint a sportterület fejlesztés ügye is. Mert nem lehet azt mondani, hogy megszüntetjük a tartalék területet, de semmi mást nem jelölünk ki e célokra a jövő sportjának. Ha pedig tényleg komplex módon gondolkodnának minderről, akkor bizony a megszüntetett tartalékterület helyett másutt, a célnak jobban megfelelőt kellene ütemezni, és hozzáilleszteni az egyéb funkciókhoz.

Mire szavazzunk?
     A kérésnek megfelelően tehát nyitunk szavazást erről a témáról, és ezen bevezetőben írt alternatívák közül választhatja ki az olvasó, melyiket tartja reálisnak. Tessék hát szavazni! Hátha az illetékesek is komolyan veszik feladatukat, és az itt is véleményt nyilvánító emberek igényét. Tessék szavazni, hogy kiderüljön, hogyan látják a rétságiak!
 

Nagyításához kattintson a képre!
Nagyításához kattintson a képre!
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-