Emlékezések 1956-ra

2021.10.24.
Add a Facebook-hozAdd a Twitter-hez

Éppen 65 esztendeje, hogy a háborúból alig kilábaló Magyarországon fegyveres konfliktus alakult ki. 65 év nagy idő. A mai emberek legalább 80 százalékának nincs közvetlen élménye az eseményekről. Így aztán elmondásokból, szubjektív visszaemlékezésekből és a történelemkönyvekből lehet valamiféle támpontot kapni, mi is történt, miért és hogyan.
     Mert a történelemszemlélet is sokat változott. Volt békés egyetemisták tüntetése, majd fegyveres felkelés, ellenforradalom. Aztán lett, népfelkelés, majd forradalom. 1956 hőseit kivégezték, egy részüket jeltelen sírba helyezték, majd nagy ünnepléssel díszes ravatalra emelve hangzottak el beszédek. Aztán a hősök elfelejtődtek, a szobrok is vándorútra indultak, a hősök a pesti srácok lettek. Számtalan filmfeldolgozás készült többféle szemlélettel. Mi a valódi igazság, nemigen tudhatjuk, egyes akták még most sem kutathatók. Így a mai ifjúság és a középkorúak csak arra hagyatkozhatnak, amit az aktuális történelemmagyarázók elmondanak leírnak. Abból tájékozódhatnak, ha a történelem is nem lenne sokféle értelmezésű.
     Az tény, hogy sorsfordító események tanúja volt a főváros 1956 októberében. Hősökkel, és felfegyverzett terroristákkal. Olyan esemény ami nem történhet meg újra a szabadságát kereső népünkkel szemben. Éppen ezért fontos az emlékezés, és az, hogy valóban pontos képet kapjon mindenki a véres eseményekről a következményeiről, és a konszolidáció lassú létrejöttéről.

Az ifúság ünnep műsora
     Városunkban két esemény is volt a forradalom emlékére. Pénteken délelőtt az általános iskolások tartottak ünnepséget a művelődési központ színháztermében. Történelemidéző irodalmi, verses, zenás összeállítást mutattak be a 6. osztály tanulói. A jól szerkesztett előadást Saligáné Kovács Nikoletta és Ivanicsné Hugyecz Mária pedagógusok állították színpadra.

Városi megemlékezés
     Október 23-án nem csak a város központja öltözött zászlódíszbe, hanem a művelődési központ is piros-fehér-zöld díszkivilágítással hívta fel a figyelmet a különleges napra. Az intézmény aulájában Szűcs Béla Albert  saját gyűjteményéből összeállított dokumentumkiállítása látható. Száznál több fotó, dokumentumok, újságoldalak. Szűcs Béla Albert írót különösen foglalkoztatja 56 és a rétsági események is, erről könyvet is írt, hiszen itt volt katona abban az időben amikor a forradalom eseményei zajlottak. A kiállítás október 31-ig megtekinthető.
      A színházterembe lépve egy fénnyel festett díszlet fogadta az ünenpi alkalomra érkezőket, benne a két szám 56/65. A Himnusz elhangzása után Kelemen Ágnes köszöntötte a megjelenteket és a továbbiakban is konferálta az eseményeket. Felkérte Mezőfi Zoltán polgármestert köszöntő beszéde megtartására. (A beszédből nem idéznénk, de meghallgatható az alul elhelyezett linken.)
      Majd egy egészen különkeges zenei élménynek lehettek részese az est résztvevői. A Szironta Együttes művészei harangok és más ütőhangszerek megszólaltatásával varázsoltak elénk ismert, vagy kevésbbé ismert zeneszámokat. Fő hangszerük a harang, abból számtalan sok, mindegyik más hangon szólal meg, így a művészek ezekből a kotta szerintieket kiválasztva adták elő a zeneműveket. (Bővebbet a hangszerekről és az együttesről honlapjukon találnak. Aki pedig lemeradt a kivételes koncertről, vagy meghallgatna újabb zenedarabokat, az együttes Youtube oldaláról válogathat.)
     A műsorösszeállítás két verssel záródott. Vigyinszki Attila és Szájbely Zsolt szavalata idézte a harcos napokat. A Szózat elhangzásával fejeződött be a méltóságteljes emlékezés.
      Pár képpel dokumentáljuk a pénteki és a szombati rendezvényt. Rétságnak van saját 56-os történelme, így a kialakult hagyomáyn szerint október 31-én kerül sor a Mindszenty-Pallavicini emléknapra, a szoborcsoportnál és a laktanyai emlékműveknél.

GiK - 



A városi megemlékezés képei:
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-