Nagy ajándékot birtoklok, amiért sok irigyem neheztel személyemre. Ez reggelente kellemes érzeteket áraszt el bennem, függetlenül az álmok és ébredések minőségétől. Egy sok ízléssel díszített hajóforma párnáról van szó, átkötve két ezüstszalaggal. Hej, de gyönyörű is ez a párna… Mint azt már többen is megerősítették a baráti kompániámból: remekbeszabott álmokra ingerli a rajta elalvót. Ugyanis néha kölcsönadom kincsem a tehetségesebbeknek.
     Ám mostanság valahogy nem úgy mennek a dolgok. Esténként, mielőtt álom-árba mártózik a lélek, végig kell paskolni a párnát; a langyos tolltömeg hajlamos engedelmeskedni titokzatos, fölösleges és ostoba parancsoknak, majd átvándorolni valamelyik felébe az értékes fejtámasznak. Ennek a randalírozásnak reggeli zsibbadások köszönhetőek nyaktájékon. Rendetlen, nyugtalan, izgága népség…
     A minap felütöttem a telefonkönyvet, a párna tisztítására kerestem hozzáértő illetékest. Évek óta vár kiadós súrolásra néhány zsíros, nehéz bűzt lélegző makacs paca. A megfelelő szám tárcsázását követően egy kellemes orgánummal megegyeztem a címben, ahová el tudom vinni párnámat. Egy idős bérházat jelölt az adressz. Keskeny lépcsősor dongott barátságosan lépteim alatt, bevezetve egy homályos, szagos műhelybe. Érkezésemről a régi ajtó felnyitásából következő finom csengettyűjáték tájékoztatta a tulajdonost. Soha nem hallottam ennél gyönyörűbbet. A nagy szakállú mester, kit bent találtam, épp egy másik párnán dolgozott, amit – olybá tűnt – keletről hozhattak, rojtosra volt szaggatva. Csóválta is fejét az öreg… Nem nézett fel munkájából, úgy köszöntött. Hosszú peplumszerű ruhája meglehetősen maszatos volt. Bizonyára sok a megrendelés, erről árulkodik a jelentős párnakupac a műhely sarkában. A gondosan rakott halommal szemközt gyöngéd játékával a tűznek üdvözölt a vén kályha; apró, vidám szikrák ugrottak el a jó szagú parázstól. A hajlott hátú mester munkájában rövid szünetet tartva, a pohár víz felé nyúlt, ami az asztal sarkán volt, kopott szerszámok közt. Kezébe vette ezt a szelídített ősóceánt, majd mélyen belekortyolt. Visszahajolva a rongyos párna fölé kérdezte, hogy az én párnám ezüstszalagjai hogyan viselik magukat mostanság. Hangjából pillanatnyi zavartságot éreztem, a kályha sem dorombolt oly szépen, míg a kérdés tompán visszaverődött és földrehullt a görnyedt falakról. Megnyugtattam az idős embert, hogy az ezüstcsíkokkal nincs probléma, valaha gondos kezek fáradtságot és időt nem kímélve, szakértelemmel helyezték legcélszerűbb helyükre a szalagpárt. Az öreg, mint mondta, anno hallott ezekről a hozzáértő kezekről és munkájukról. De szerinte a szorgos kezek eltértek az ősi, mély hagyományokkal bíró szabásmintától, ennek ellenére szerinte jó munkát végeztek. Végre én kerültem sorra. Az előző párnával nem végzett, gyengéden félretette a sok feladatot igénylő roncsot. Talán látta rajtam, hogy sietek, meg is jegyeztem, hogy nem tudni legközelebb mikor lesz lehetőség betérni a műhelybe. És hozzátettem, hogy sajnos egy gyárban kell dolgoznom, ahol nem fontosak az emberek álmai, most is úgy kellett elszöknöm a termelésbe belefeledkezett tömegből, biztos fel fog tűnni hiányom hamarosan.
     Kis munkaasztalára fektette párnámat, gondos vizsgálatok következtek. Ahogy azt megfigyeltem gondterhelt arckifejezést rejtett az öreg szakálla. „Baj van?” kérdeztem. „Szennyes ez a párna fiam, szennyes” felelte a mester. Rám nézett fáradt vonású, mégis friss fényű szemeivel. Sosem láttam azelőtt ilyen bölcs tekintetet. „Mikori készítésű párna is ez fiam?” szólt az érdeklődés, mire fejemet vakarva válaszoltam: „Jó pár ezer éves is meglehet” A párnához tartozó garancialevél felől is faggatott az öreg. Mondtam neki, hogy rég elveszett és szerintem már biztosan lejárt, csak rá kell nézni a párna állapotára. Szomorú, kimért hangsúllyal érkezett a válasz: „Valóban, ahogy elnézem, avatatlanok többször is belenyúltak a szerkezetbe, buta, beteg emberek” 
     Végül is otthagytam a párnát a szagos műhelyben elkészültéig, addig majdcsak kibírom valahogy. A mester utánam szólt kifelé jövet, hogy végül is nincs nagy baj, még időben vittem hozzá a párnát és biztosított, hogy mindenféleképp értesít, ha elkészül annak tisztításával.