Laktanya kérdéseiről a várostervezővel
-
Különböző híreket lehet hallani
a laktanya területével és a hasznosítási szándékokkal kapcsolatban. Az
érthető, hogy megfogalmazódott egy szándék, hogy mielőbb felmutatható eredményeket
kell elérni, hasznosítási célokat kitűzni és megvalósítani. Ez tehát előremutató
dolog lenne, ha kellő átgondoltsággal tervszerűséggel, a lépések egymásutánját
követve tennék azok, akiket ez ügyben is felelősen dönteni választott októberben
a város lakossága. Mégis úgy tűnik, hogy tervszerűség helyett az átgondolatlan,
egymást ütő intézkedések, kapkodás következetlenség tapasztalható, ami
nem közelebb visz bármilyen megoldáshoz, hanem későbbiekre nézve beláthatatlan
következményekkel jár.
A véleményemet ezen dolgokról már többször, több helyen leírtam. Mivel
nem nálam van a bölcsek köve, a szakember segítségét kértem, válaszoljon
kérdéseimre. Interjút kértem Bárczi Jánostól, aki korábban
a képviselő-testület Településfejlesztési Bizottságának volt külső tagja,
de nem csak innen ismeri a városépítési kérdéseket, Rétságot és a laktanya
ügyeit. Elsősorban onnan, hogy több mint évtizede cége - a sikeres és jóhírű
Regionál Kft. - készítette a város rendezési tervének több változatát.
Nem csak a rétságit hanem több száz településen megelégedéssel készítették
el a rendezési terveket. Van tehát rálátása, tapasztalata, és mint rétsági
lakos a tervezési munkán túl is szinte városunk minden négyzetméterét nemcsak
tudja, de pontosan érzékeli.
- A
laktanya kérdésében úgy látom, hogy az Önkormányzat egyszerre akar mindent.
A régebbi testület úgy döntött, hogy kidolgozott alternatívák alapján egy
tételben hirdeti meg a laktanyát hasznosításra. Ha jól tudom erre - az
egyben való hasznosításra - van rendezési tervi előírás.
- Igen erre
a korábbi tervben vannak előírások.
-
Ez akkor is érvényes, ha egészen másféle hasznosulás valósulna meg, és
példáúl fel kívánják osztani, részenként értékesíteni?
- Nem. Nem!
Akkor egy új rendezési tervet kell készíteni, amelyben meg kell határozni,
hogy milyen funkciót szánnak ennek a területnek, és csak ennek alapján
lehet utána továbblépni.
-
Ez nem egy egyszerű munka, ehhez bizonyára több idő kell?
- Minimum
fél éves időtartamot foglal magába, mert ugyanúgy meg kell küldeni minden
szakhatóságnak, meg kell vitatni a képviselő-testületnek, és ha megfelelőnek
találják el lehet fogadni.
- A kifüggesztés
és lakossági véleményezés is kötelező?
- Ha nagyobb volumenű
kérdéseket érint, akkor mindenképpen szükséges. Úgy ítélem meg Rétság esetében
a laktanya sarkalatos kérdés, építészetileg sok összefüggése van, tehát
alkalmazni kell ezt a törvényi előírást.
- Ha ide
rendezési terv kell, akkor egyenként meghirdetni nem is helyes, nem is
törvényes? Lehet értékesíteni úgy, hogy nem tudni a terv milyen övezeteket,
funkciókat ír elő? Ahogy itt rétságiasan mondják, megelőzheti a kocsi a
lovat?
- Nem célszerű!
Meg kell várni, hogy amit megad programot irányadónak a képviselő-testület,
annak alapján a tervező kidolgozza, és utána lehet továbblépni. Megelőzni
semmiképpen nem célszerű. Annál is inkább, mert később a tervzsüri szakmai
kifogásokat találhat.
- Itt azért
több fontos részletkérdésről is szó van, amire sorban térjünk ki. Például
úgy gondolom, hogy a rendezési terv tartalmazza az övezetbesorolásokat,
ami sokféle megkötést jelent.
- Igen ez így van.
- Például meg
kell jelölni hogy úszótelkes vagy nem úszótelkes, bekeríthető vagy nem
keríthető, milyen beépítési magasságok lehetnek...
- Igen pontosan ezekről
van szó! Minden olyan kérdést a tervben kell meghatározni, amely később
döntő lesz, és attól eltérni nem lehet. Meg kell adni a funkciót, azt,
hogy mire szánja az önkormányzat az egyes részeket. A hasznosítás csak
ennek alapján lehetséges.
- Azért nem ilyen
egyértelmű a helyzet, hiszen megosztás és önálló helyrajzi szám nélkül
meghirdetésre kerültek épületek, jelentkeztek is vevők. Szerintem fel lehet
ezt a területet önálló részekre osztani, de akkor pontosan rögzíteni kell
a telekhatárokat, de a legfontosabb, hogy közterületről megközelíthető
legyen. Belül viszont nincs közterület és út. Akkor mi a helyzet? Jól látom
a problémát?
- Ha az önkormányzat
úgy dönt, hogy nem egyben értékesíti a területet - mert ez testületi döntés
kérdése - minden további nélkül ez lehetséges, akadálya nincsen. Ha a rendezési
terv szerint több telek lesz, akkor minden ingatlannak biztosítani kell
a közterületről való megközelíthetőségét.
- Na jó,
de hogyan? repülővel?
- Mindenképpen
egy olyan úthálózattal kell rendelkezni a területnek, ahonnan minden ingatlanrész
a szabályoknak megfelelően megközelíthető.
- Magyarul
utat is kell tervezni.
- Természetesen!
Ez egyértelmű. Utat is kell építeni, a rendezési tervben meg lesz a szabályozási
szélessége az útnak, amit a rendelet előír, akkor ez egy települési útnak
számít. Akkor ennek az útnak tartalmaznia kell a megfelelő csapadékvíz
elvezetést, közvilágítást, egyebeket.
- Járda
kijelölését és építését is?
- Az övezeti besorolástól
és a hasznosítási céltól függően igen. Így van.
- Közben
a testület úgy döntött, hogy megrendelte a közműtervezést - a megrendelés
pontos tartalmát nem ismerjük, ha elkészül a szerződés akkor fogok példányt
kapni és az olvasókat tájékoztatom -. Na tehát annélkül, hogy bárki
tudná, hol lesz út, mik a szabályozási szélességek, úszótelkes vagy nem
a terület, annélkül közműtervet akár csak gerincvezetékek szintjén is lehet
tervezni?
- Semmiféleképpen
nem célszerű! Elébe mennek a dolgoknak, a sorrendet mindenképpen be kell
tartani.
- Ha valahová
megtervezik a közművet, majd azt a területet eladják, tulajdonjogi, szolgalmi
jogi viták lehetnek. Azt sem tudni, hol lesznek az utak, hol lesznek a
telekhatárok, hová kell kiállni a közműcsatlakozásokkal? Az milyen közműterv
lehet, aminek eleje ugyan van, de vége nincs?
- Mindenféleképpen
az lenne a célszerű, hogy amikor kiadják a megbízást annak a cégnek aki
a rendezési terv módosítását a területre elkészíti, annak szükséges lenne
a leendő közműtervezővel leülni és közösen a rendezési tervvel összhangban
kidolgozni.
- Nem fordítva,
hogy előbb közműtervet?
- Nem, nem! Előtte,
vagy párhuzamosan kell!
- Nem vagyok
közműtervben járatos - azért kérdezek szakembert - nagyon nehéz egy gerincvezetéket
megtervezni és a leágazásokat a könnyebb, hogyan van ez a dolog?
- A mai technika
és technológia lehetővé teszi, hogy a gerincvezeték minden további nélkül
kiépíthető, és ha megvannak a telekalakítások, akkor a bekötési helyek
kialakíthatók. A gerincvezeték megtervezése nem egy nehéz tervezői feladat.
- Akkor az lényegesen
fontosabb, hogy hány telek, hol lesznek a határok, hová kell bekötési helyet
tervezni?
- Így van! Pontosan
így van.
- Az övezetbe
soroláshoz tartozik, hogy rendelkezik a közművek milyenségéről, például
az adott övezetben lehet kerítés, nem lehet, önálló telek vagy csak úszótelek,
lehet légvezeték, vagy nem lehet. Rendezési terv nélkül mit lehet ezekből
megtervezni? Villanyvezeték, telefon, kábeltv és hasonlókra gondolok.
- Semmit nem célszerű.
A rendezési terv módosítást mindenképpen meg kell várni, vagy minimum azzal
párhuzamosan lehet, hogy összhangban legyen.
- Menyjünk
tovább, mert ez a laktanya igen nagy terület - a hátsó telephelyről még
ha nem is beszélünk, pedig annak a megközelíthetőségét is biztosítani kell
a tervezőnek - de ezen kívül is nagyon sokféle elképzelés lehet. Lehet
például, hogy az alakulótér nem alakuló tér marad - ki a csoda verne ott
vigyázzmenetet - az egy jól hasznosítható terület. Annélkül, hogy annak
a funkcióját tudná valaki, annélkül lehet érvényes közműtervet csinálni?
Azt se tudjuk, hogy a közepére kell csatlakozás vagy nem, épülhet oda irodaház
vagy egy részree parkoló, elképzelhető pl. egy felfújható sportcsarnok,
vagy bármi más, aminek más a közműigénye mint egy gazos placcnak. Lehet,
hogy üres marad, lehet hogy beépül?
- Ezek a lényeges
kérdések. Azért kellene a testületnek első lépésben a rendezési terv koncepciójáról
dönteni, ahol minden fontos dolgot meg kell határozni. Hát persze, az alakuló
téren akármi is lehet, ami a törvényben az adott övezetre megengedett.
Annak nem kell üresnek maradni.
- Van még
egy kérdés ezzel összefüggésben. Az ingatlanoknak útról megközelíthetőnek
kell lenni, de jelenleg útnak nyilvánított rész nincs a laktanyában. Ezt
nem győzöm hangsúlyoszni ...
- Ezt én tudom,
a döntéshozók nem tudnák, vagy nem számolnak vele ?
- Utat csak
rendezési tervvel lehet kialakítani, az nem egy kisebb módosítási ügy.
Viszont van ennek a laktanyának ez a főútja, ami utcaként funkcionálhatna,
feltéve ha megfelel az adott útra vonatkozó szabványoknak. Szélesség, vízelvezetés,
de ezen kívül van egy olyan helyzet, hogy ott végig sorakozik egy védett
platánfa sor úgy két-két méterre az úttól, amit mindenképpen indokolt megtartani.
Nagy közfelháborodás lenne, ha kivágnák. De akkor hol lehet vezetni a közművet,
hogy a gyökérzetek ne sérüljenek? Ugyanakkor a gyökérzet védőtávolságán
túl pedig ott vannak az épületek?
- A közműtervezőnek
mindenképpen figyelembe kell venni a jelenlegi adottságokat. Van ennek
gazdasági oldala is, de azokat az adottságokat amivel ez a terület rendelkezik
nem lehet figyelmen kívül hagyni. Lehet közműveket úgy is elkészíteni,
hogy nem út mellett megy, közműalagutat lehet építeni, és lehet az épületek
hátamögötti területet is erre igénybevenni. De akkor azt tudni kell, hogy
az magánterület lesz telekalakítás során vagy közterület. Ezeket mindeféleképpen
tisztázni kell. Az a logikus, ha közterületen megy a közmű, bár nem kizárt
a más tulajdonú részeken vezetni, de azzal sok probléma adódhat. Mindezek
miatt csak a rendezési terv elkészítése után lehet a közművekkel foglalkozni.
Ez nyilvánvaló! Ezért lenne legjobb alaternatíva az egybeni hasznosításra
befektetőt találni, mert akkor ezekkel a kérdésekkel nem a városnak kell
foglalkozni.
- És ha egymásnak ellentmondó igények jelennek meg? Például újra felvetődött
a tűzoltószertár laktanyába telepítése ...
- Ezeket kell
minél előbb tisztázni. Mert az elképzelhetetlen, hogy a tűzoltószertár
mellett például szociális otthon működjön. A példákat lehetne sorolni.
Valamelyik kizárja a másikat. Pontosan ezt kell az önkormányzatnak eldönteni,
és a tervezővel megterveztetni.
-
Lehet korrekt pályázatot kiírni úgy egy épületre, hogy nincs rendezési
terv? Majd utólag kiderül, hogy olyan besorolást kap, amiben a tervezett
cél nem is működhet? Nem csinálhat pl. egy könnyűipari céget, vagy kiadót,
mert utólag fog kiderülni, hogy ütközik a rendezési tervvel? Nem tudja,
hogy vehet hozzá földterületet, vagy nem...? Tehát összegzésként azt meg
tudod erősíteni, hogy itt nem lehet kapkodni, értékesíteni és utána tervezni?
- A logikája a
dolognak azt diktálja, hogy van egy sorrend, amit mindenféleképpen be kell
tartani. Ha ezt nem veszik figyelembe később ebből nagy problémák lehetnek
és jogi következmények is. Nézd csak meg a Jászteleki úton a telefonvezetéket
hogy építették meg! A 2-es út felől majdnem a telekhatáron van a villanyoszlop,
az utca végén meg már belóg az út közepére a vezeték. Szó szerint!
- Láttunk
már Rétságon nagyfeszültségű légvezetéket épület felett. Ez miből származik?
- Akkor amikor
a MATÁV építette a telefonhálózatot, még nem volt kialakítva az út...
- Előbb
tervezték a közművet, mint az utat, és a tekealakítást?
- Így van. Pontosan!
Azon kívül a telefonoszlopok beleesnek az egyes kapubejárókba.
- Ezt el
sem hinném ...
- Gyere el és
nézd meg! Van olyan telek, ahova nem lehet beállni autóval illetve úgy
mennek be, hogy kerülgetik a telefonoszlopot, mert kétharmadában a kapu
előtt áll. Ez is azt példázza, hogy a sorrendet célszerű betartani.
- Köszönöm
az útbaigazítást, és a tapasztalt szakember szakszerű válaszait!
GiK (Úr!)
|